Van egy pillanat a kezelés után, amikor az ember kilép az ajtón, és érzi, hogy elindult valami.
A Monosculpt megtette a maga részét: rádiófrekvenciás hővel célzottan kezelte a zsírsejteket, miközben a bőr mélyebb rétegeiben beindult a kollagéntermelés.
A TruFlex közben olyan izomösszehúzódásokat hozott létre, amelyeket még egy intenzív edzésen sem mindig érünk el. Az izomszövet aktiválódott, az energiafelhasználás megemelkedett, az anyagcsere tempót váltott.
De a kezelés nem önálló sziget.
A tested nem egy kapcsoló, amit felkapcsolunk, és onnantól minden automatikusan történik.
A szervezet dinamikus rendszer. Ha változást indítunk el benne, reagál. De az, hogy ez a reakció mennyire lesz látványos és tartós, nagyban múlik azon, milyen környezetet teremtünk neki.
Gondolj bele: amikor a zsírsejtek lebontási folyamata elindul, a szervezetnek el is kell szállítania az anyagcsere-termékeket. Ehhez keringés kell. Folyadék kell. Megfelelő hidratáltság nélkül a rendszer egyszerűen lassabban dolgozik. Nem látványos dolog a víz, nincs benne trend, mégis alapfeltétele annak, hogy az anyagcsere optimálisan működjön.
Ugyanez igaz a máj működésére is. A zsírbontás és a metabolikus átalakulások központi szereplője a máj. Amikor az anyagcsere aktívabb, érdemes olyan környezetet teremteni, amely támogatja ezt a munkát. A máriatövis vagy a csalántea nem csodafegyver, de a máj- és epefolyamatokat támogató hatásuk régóta ismert. Nem "égetnek" zsírt. Segítik a rendszert, amely éppen dolgozik.
És itt érkezünk el a táplálkozás valódi kérdéséhez.
Minden étel, amit megeszünk, három makrotápanyagból áll: fehérjéből, zsírból és szénhidrátból. Ez nem diétás filozófia, hanem biokémia. A test ezekből épít, ezekből nyer energiát, ezekből raktároz.
A probléma nem a szénhidrát létezése. A probléma a minőség és a mennyiség.
A finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátok hirtelen vércukorszint-emelkedést okoznak, amit ugyanilyen gyors visszaesés követ. Ez a hullámzás az, amit sokan "farkaséhségként" élnek meg. Nem gyengeség. Nem akaratgyengeség. Hormonális válasz.
Amikor a vércukorszint stabilabb – több rost, lassabb felszívódás, kiegyensúlyozottabb étkezés mellett – a döntések is stabilabbak lesznek. A sóvárgás csökken. Az energia egyenletesebb.
A TruFlex esetében az izommunka különösen érzékeny erre. Az izom adaptációja energiaigényes folyamat. Az intenzív összehúzódások nemcsak tónust építenek, hanem fokozzák az anyagcserét is. Ha azonban a bevitt energia tartósan meghaladja a felhasználást, a szervezet raktároz. Ez nem erkölcsi kérdés, hanem energiamérleg.
Nem szükséges megszállottan kalóriát számolni.
De érdemes tudni, hogy a test mindig számol.
A valódi különbséget nem egyetlen étkezés, nem egyetlen nap adja.
Hanem az ismétlődés.
A kezelés technológiát ad.
A táplálkozás környezetet ad.
Ha a kettő összhangban van, a változás nemcsak látványosabb, hanem tartósabb is.
Mert a tested nem gép, amit egyszer beállítunk.
Élő rendszer, amely reagál arra, amit kap.
A Monosculpt és a TruFlex elindítják a folyamatot.
Az, hogy ez a folyamat milyen irányba mélyül el, már a mindennapi döntéseidben dől el.
